Átlátható gazdálkodással STABILAN működni!

Társasházi közösség - II. rész

 

A szükségtelen zavarás

Természetesen ahogyan nem lehetséges teljeskörűen felsorolni, mi minősülhet szükséges zavarásnak (hiszen a törvény is csupán példákat ismertet), úgy nem lehet a szükségtelen zavarás valamennyi esetét sem felsorolni. Ezért nézzünk csak néhány tipikus példát:

 

  1. Építkezés

A tulajdonosnak építkezése során is figyelemmel kell lenni mások érdekeire. Az a körülmény, hogy az építésügyi hatóság építési engedélyt adott, önmagában nem jelenti azt, hogy az építkezés egyúttal a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak jogait sem sértheti. Az építésügyi hatóság ugyanis az engedély megadásakor csupán városrendezési és építési szempontból bírálja el, hogy az engedélyben a megjelölt módon építkezhet-e az engedélyt kérő. A telektulajdonost ezenfelül terheli az a kötelezettség, hogy mások szükségtelen zavarásától, jogaik gyakorlásának veszélyeztetésétől tartózkodjék.

Így a kilátástól való megfosztás és az árnyékolás miatt a szomszédot kártérítés illeti meg, feltéve, hogy a szükséges mértéket meghaladja a zavarás. Városban az építkezésre kijelölt helyen történő telek beépítésével szükségképpen velejár a kilátásból való megfosztás vagy az árnyékolás, ez önmagában – ha az építkező úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható – kártérítési igényt nem keletkeztet. Nem ez a helyzet, ha az ingatlan fekvését dominánsan a kilátást biztosító építkezés lehetősége határozza meg. Így például a Balatonra nyíló kilátás védelmét is tekintetbe kell venni a part körüli építkezésnél. A hegyvidék magaslati és lejtős részein való épület elhelyezésénél a magasság megállapításánál és az épületek tömegelosztásánál figyelembe kell venni a szomszédos és szemközt lévő ingatlanok kilátásnak megóvását. Ennek megsértése – akkor is, ha az építkezés az illető államigazgatási szerv engedélye alapján történt – kártérítési felelősséget hoz létre a szomszéddal, illetve a szemben lévő telek tulajdonosával szemben.

 

  1. Közcélú létesítmények

A fentiekben már szó volt a közérdekű használatról, amelyet a tulajdonosok tűrni kötelesek. Bizonyos esetekben azonban a közérdekű létesítmények elhelyezése nem a megfelelő körültekintés mellett történik, ez pedig megalapozhatja az ingatlantulajdonosok kártérítési követelését.

 

A bíróság például megállapította egy helyi önkormányzat kártérítési felelősségét, mivel az önkormányzati döntések következményekét az utakon megnövekedett a forgalom, amely a környező ingatlanok értékcsökkenését eredményezte. Úgyszintén kártérítésre kötelezte a bíróság a közút kezelőjét is, amely elmulasztotta a sebességkorlátozó táblák elhelyezését, illetve más intézkedések megtételét, és emiatt egy ingatlanban az előtte zajló közlekedés miatt kár keletkezett.

A bíróság szükségtelen zavarást állapított meg abban az esetben is, amikor egy fémszerkezetű mobil-átjátszótorony elhelyezése nem a megfelelő körültekintés mellett történt. A torony ugyanis egyes lakóingatlanokhoz túlságosan közel esett, emiatt pedig olyan zajhatás érvényesült, amelyet a tulajdonosok már nem tudtak elviselni.

 

  1. Vendéglátó egységek

Különösen városok központi helyein élők számára jelenthet kellemetlenséget, amikor a közelben új, éjszaka is üzemelő vendéglátó egység nyílik. Az éjszakai szórakozóhelyekkel természetesen együtt jár egy bizonyos zajszint, az üzemeltetőnek azonban mindent meg kell tennie ennek csökkentésére. A bíróság ezért megállapította annak a vendéglátó egységnek a kártérítési felelősségét, amely nem rendelkezett megfelelő zaj- és hangszigeteléssel.

 

A vendéglátó egységek másik nagy hibája, hogy különösen a felette lévő lakásban élők sokszor kellemetlen szagokkal szembesülnek. Ez a tény szintén megalapozhatja az étterem kártérítési felelősségét, hiszen az étteremtulajdonos kötelessége a helyiség megfelelő levegőztetéséről, a szagok elszívásáról gondoskodni.

Weboldal készítés, szerkesztés | Webbolt bérlés - Sikeres webboltok | Domain regisztráció és tárhely szolgáltatás
design by Arcsin